Hihetetlen történet

Volt egyszer egy lány ki megismert egy fiút...A lány és a fiú is ugyan olyan bolondosak voltak mint a másik így hamar megkedvelték egymást!Nap mint nap beszélgettek hülyéskedttek és elmondták ,hogy szeretik egymást...De egyik sem tudtta,hogy  a másik a másikat,hogy szereti! Egyszer a fiú korházba került.A lány nagyon aggódott érte és egy nap se telet volna el,hogy ne gondolt volna rá...Sms eztek is.Aznap mikor a fiú hazajöhetett a korházból a lány kapot egy sms-t,hogy a fiú mennyire is szereti...A lánynak hevesen vert a szíve..Érezte,hogy ő is szereti a fiút...De még is..Félt.Félt attól,hogy ő nem elég jó,hogy a fiú msát akar...Vagy ,hogy nem működne.Így a lány inkább visszafogodttan használta azt a szót,hogy "Szeretlek".Egyik nap azonban a fiú eltűnt...A lány nagyon aggódott érte nem tudtta hogy hol keresse...Félt!Félt hogy msot vesztette el örökre azt az életértelmet amiért élnie kell...S 1-2 nap múlva kap végre  alány egy levelet.De nem a fiútól.Hanem a fiú rokonától.A lány mire elolvasta a levelet már könnyek záporoztak a szeméből.Megútálta azt a szót,hogy mosoly vidámság élet...Nem mosolygott nem nevetett nem vihogott..Csak ment napmint nap az iskolába nézett előre a semmibe néhol egy egy könnycsepp kicsordúlt a szeméből.A lány nem tudtta feldolgozni elejinte,hogy a fiú lehetséges,hogy miatta került korházba...Nem tudtta feldolgozni,hogy miatt avan ott és nagyon súlyos az állapota! Könnyei sokszor eleredttek smemi sem vígasztalta.Végül írt egy levelet a fiúnak...De nemtudtta miért...De megírta.A fiú rokonját kivel folyamatosan levelezett...ÉS akitől mindig kapta az infókat a fiúról,ő volt az aki elvitte a lányt a fiúhoz...A korházba...A lány bement a fiúhoz...Színte már fél holt volt...a szíve lassan dobogott...Már színte alig vert...Arca sápadtt és hófehér.Szeme lecsukva...Eszméletlenül ,mozdulatlanúl fekszik...A lány leült a fiú ágya mellé...Pár percig ült és nézte a fiú félholt arcát.Végüll megfogta két kezét és ajka a fiú ajkához ért. Ott votl még vele fél órát...De mennie kellett...A levelet letette a székre.Miután becsukta az ajtót a lány...HÍrtelen a fiú szíverése felgyorsúlt a levegő mélyen átáramli ka testében az arca kipirúlt és egy meleg érzés vette át az egész testét...Körül nézett a "szobában" de shol senki...Csak egy levél...A levelet elkezdte olvasni...És az arcán hírtelen mosoly lett...A szeme csillogott...Szíve melegséggel telt el...ÉS tudtta!Van kiért élni...A fiú felkelt hát a korházi ágyból és rohanni kezdett a lány után...Avval,hogy "Jól van!" Az orvosok nagyokat pislogtak mikor meglátták...Már az orvosok épp kezdték feladni a reményt..És erre a szemük láttára rohant el egy pizsamás beteg avval a modnattal kiabálva,hogy jól van...Hát kicsit koppant az álluk...Majd a lány kezét hírtelen valaki megfogta.A lány visszanéz...És a fiú csillogó szemét látja és gyönyörű mosolyát...A lánynak örömkönnyei eleredtek és a fiú karjaiba kötött ki!Ölelték egymást a hideg hídőben de nem fáztak...Örültek egymástnak és mind kettőnek az öröm könnyei özönlött!És azóta sem engedi el a fiú a lány kezét...A lány meg vigyáz azóta is a fiúra!