nov
14

Fájdalmas vég

| Szerző: LalaParanoia | 11:30 am

Volt egy lány ki egy életvidám csajszi volt!Szerette az életet a színeket mindent!De ahogy telt és múlt az idő kezdett rádöbbeni,hogy az élet nem gyerek játék.Tele van veszélyel és rossz dolgokkal!Köztük a szerelmet is besorólta! Hiszen egyszer ő is szerelmes lett.A szerelem elejinte viszonozva is volt.De ahogy megint telt az idő...A fiú szíve teljesen kihűlt.Értelme nem volt folytatni a kapcsolatot...Állandóan csak a balhé ment!Végül a fiú véget vetett mindennek! De ezt nem finoman közölte a lánnyal!Hanem a leg bunkóbb és Leg ocsmányabban,hogy a lánynak még jobban fájjon...A lány nehezen fogadtta ezt az egészet.Nem gondolta volna,hogy ilyen nehéz valakit elveszíteni és örökre elfelejteni.1-2 hónap múlva a lány újra talpra ált!De egy fiúra sem tudott nézni.De a fiúval próbált kibékülni legalább mint barát,mert nem bírta elfelejteni őt! A fiú megragadtta az alkalmat,hogy mégjobban belészúrja a kést és meg is forgassa benne! A lány elhívta  a szülinapi partyjára.A fiú azt mondta,hogy persze,hogy elmegy...Hát eljött a party napja...Már a vendégek megérkezdttek kivéve a fiút! A lány elszomorodott.És azért is a fiú keresésére állt...Elment a saját partyjáról,hogy meg keresse a fiút! Végül...A Parkban megállt egy fánál.A fa mögé bújt mikor meglátott két "szerelmes" párt.A fiú volt az és egy másik lány!A fiú meglátta a lányt és pont a fa elött ahol elbújt a lány,ott csókolta meg szenvedélyesen az új barátnőjét! És vallot neki szerelmet.A lány összeesett a fatövébe és levegőhöz alig jutott...Azt hitte túlépet már rajta.De tévedet...Nem bírta...A levegőt kapkodta a szíve vert és éget...A könnyei záporoztak.Majd mikor elment a fiú az új barátnőjével a lány elment egy magányos hegyre.Ami egy vízesésnél van.Ott ismerte meg a srácot a lány...A szíve nagyon fájt!Tudtta,hogy a srác sose lesz már az övé.És gondolatai egyre jobban a halálról szóltak.Nem bírta elviselni azt a fájdalmat,hogy a srác mással van...Egy búcsú levelet írt mejet egy fához tűzött...A fa már teljesen kihalt volt.Alig élt...Levél nem is volt rajta.Ágai is alig voltak már.Régen mikor megismerték egymást gyönyörű volt.S most teljesen elpusztult.A kihalt fa és a vízesés között volt elég nagy távólság.S A lány könnyei záporozván közeledni kezdett a vízeséshez...A szikla széléhez...Lábai remegtek,szíve hevesen vert és éget a pokol tűzében.De nem ugrott le.Csak állt a szélén...Nézte ahogy a víz milyen könnyedén "esik" le a vízesés aljára és csapódik be.Gondolkozott.Szép emlékeire vissza gondolt.A telefonja csörgött...A legjobb barátnője hívta de a telefont csak a vízesésbe dobta.A barátnője tudtta hol keresse...Útközbe megtalálta a levelet.Gyorsan felhívta a fiút...A fiú megijedtt.És szaladni kezdett...10 perc múlva a kihalt fánál volt..De nem állt meg tovább futott...A fiú mikor meglátta a lányt a szakadék szélén.Kiáltott egyet:Ne tedd ezt! A lánynak a szíve is összerándúlt a fiú hangját hallva...Vett egy utolsó pillantást a fiúra.És azért is megtette!A fiú próbálta utol érni és elkapni! De elkésett! A fiúnak záporozni kezdtek a könnyei.Az ég is elsötétűlt..Fekete lett a világ.Keserű gondolatok és emlékek kavarták fel! Látni lezuhanni azt akit szerettél!Örökre benned marad az az égő fájdalom! A fiú csak zokogott ,utánna akart menni...De a lány legjobb barátnője visszahúzta...És csak a lány búcsúlevelét adtta kezébe: "Bárki is vagy tudom nem ismersz!Nem tudod mi az a szerelem.Nem tudod mi az ami igazán fáj! Nem tudod miért írtam ezt!Nem tudsz rólam semmit!Maszkot vettem fel mégsem bírom tovább.Én voltam már szerelmes.Megtudttam mi az igazi fájdalom...Tudom milyen a pokol tűzében égni.Tudom milyen a halál! Tudom,hogy ezt is miatta tettem szerelmem!Tudom,hogy a halál után is beléd leszek szerelmes!Tudom,hogy sose lesz ő már az enyém.Tudom hogy emlékem szívében még azért él.A temetésemen nem akarok könnyeket látni.Máskor is szükséged lesz rá!Ne rám pazaróld! Viszát:Egy szerelmes lány." A fiú miután elolvasta rájött,hogy még mindig szerelmes a lányba.Fájt neki,hogy hova jutatta.És rájött,hogy több boldog évet érdemelt volna még ez a lány.És nem csak puszta 16 évet.A fiú a lány temetésre nem ment el.Mindenki egy utálatos embernek tartotta.De kiderűlt,hogy aznap egy másik embert is temettek.A fiút! A fiú a búcsú levelébe csak ennyit írt: Meghalt egy lány a szerelem fájdalmai miatt.S most meghal egy fiú,hogy a túlvilágon lányt boldoggá tegye és örök szerelmet ígérjen neki!

A bejegyzés trackback címe:

https://lalapara.blog.hu/api/trackback/id/tr731524310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása